Kína hosszú múltra visszatekintő történelme, varázslatos kultúrája ámulatba ejtő. A világ hetedik csodájaként számon tartott Kínai Nagy Fal története az i.e. 7. századra nyúlik vissza.
A tévhitekkel ellentétben nem volt mindig egységes a Kínai Nagy Fal, hiszen erődítményekből és különböző hosszúságú részletekből állt, melyek védelmet nyújtottak az északon élő népek támadásaival szemben. Elsőként Csin Si Huang császár tett lépéseket mai állapotának létrehozására, i.e. 221-ben egyesítette az országot, és az addig elkészült falrészleteket összekötötte egymással.
A lovas támadásokat okán később azt a parancsot adta építészeinek, hogy bővítsék és erősítsék meg a falat a teljes északi határ mentén. A védvonal építésén több százezer ember és kényszermunkára ítélt dolgozott, akik közül igen sokan életükkel fizettek a monumentális építkezés munkálatai során, hiszen a kimerültség, a hideg és az éhínség nem kímélte a munkásokat. A legendák szerint a holtak testét a falba temették el, mert hitük szerint ezáltal távol tarthatták az országtól a gonosz szellemeket. Ezért nevezik a „könnyek falának”, és ezért vált a világ talán leghosszabb temetőjévé.
A későbbi kínai dinasztiák mindegyike tervszerűen bővítette a falat, melynek eredményeként létrejött egy szakaszonként más és más kort tükröző, vitatott hosszúságú, csodába illő erődrendszer. A becslések szerint az Észak–Kína határán végighúzódó fal elérheti a 10000 méter hosszúságot is akár, de a napjainkban használatos, hivatalos adat szerint 6350-7000 méter hosszúságú.
A Kínai Nagy Fal 10 méter magas, talapzatánál 7-8, míg tetejénél 4-5 méter széles. Többnyire hegyvonulatokon húzódik, s nyíllövésnyi távolságban bástyák emelkednek ki masszív alapjaiból. Ezeken a bástyákon elsősorban élelmiszert és fegyvereket tároltak, a falon pedig őrszemek, helyenként csapatok is állomásoztak, akik a magasból könnyen észre tudták venni az ellenséget.
Noha a világörökség részét képezi, nagy része már pusztulásnak indult. Egy rövidebb szakaszát ugyan felújították és megerősítették a turisták kedvéért, de sajnos jelentős része már nem is létezik. A legbosszantóbb, hogy a felbecsülhetetlen kulturális és történelmi kincs az utcai rajzolók áldozatává is vált, a fal mentén szűnni nem akaró a graffiti láz, és az Egri várhoz és Szigetvárhoz hasonlóan, a helybéliek is előszeretettel hordták el anyagát építkezéseikhez.
Noha katonai funkcióval a Fal már nem bír, történelmi, kulturális és építészeti jelentősége napjainkban is meghatározó. 2005-ben eldőlt a nagy vitát kavaró dilemma is: a Kínai Nagy Fal bizony látható a világűrből is!
Egy kínai mondás úgy tartja, hogy aki még nem járt a Kínai Nagy falon, az nem is igazi férfi, így a Kínába látogató férfiak semmi esetre se hagyják ki ezt a látnivalót!