Lőcse (Levoča)

A Kelet-Szlovákiában, a Lőcse- (Levoča) patak völgyében fekvő festői szépségű Lőcse (szlovákul: Levoča), az egykori Szepes vármegye székhelye, Szlovákia műemléki és történeti szempontból egyik legkiemelkedőbb városa.

A várost a 12. század környékén kezdték benépesíteni. Lőcse virágkora a középkorban volt, kereskedelme mellett nyomdái és az oktatási intézményei is híresek voltak. Lőcse évszázadokon keresztül rivalizált Késmárkkal és Iglóval az árumegállító jog elnyerésért.

 

 

A szepesi városok között Lőcse a legjellegzetesebb. Óvárosát ma is a 17. századi városfalak övezik, bástyatornyaiból 5 még ma is áll és megmaradt 3 kapuja is (Kassai-, Ménhárdi- és a Lengyel kapu).

Téglalap alakú főtere 13. századi eredetű, körötte épült egykori kereskedőházak több helyen ma is őrzik gótikus és reneszánsz formájukat. A főtér közepén álló városháza eredetileg gótikus stílusban épület a 15. században, de egy tűzvészt követően már reneszánsz ízlésben épült újjá 1615-ben. Jelenleg a Szepesi Múzeum működik az épületben.

 

A városháza mellett álló harangtorony 1651-ben épült, harangjai több mint 300 évesek. A városháza mellett áll az egykori szégyenketrec, mely utoljára 1850-ben volt ’használatban’.

A főtér egyik legkiemelkedőbb épülete a 14 században épült gótikus stílusú Szent Jakab-templom, melyet egy régebbi templom helyén kezdtek el építeni. Eredeti formáját ma is őrzi, de tornyát a 18. században le kellett bontani. A réginél valamivel alacsonyabb új tornya a 19. század közepén épült.

A templom belső berendezésének legnagyobb értéke a több mint 18 méter magas szárnyas főoltár, mely a világ egyik legnagyobb gótikus oltára. A főoltáron kívül még hét – a főoltárnál  régibb – mellékoltára van. Közülük a legrégebbi a Szent Katalin-oltár 1460-ban készült. Belső berendezési közül említést érdemel még az 1672-ben készült reneszánsz szószék és az 1632-ben – krakkói mesterek által készített – orgona.

A Főtér kiemelkedő látnivalója még a 7. szám alatt álló Thurzó-ház. Az épület reneszánsz homlokzata tipikus lengyel-szepesi stílust mutat. A háza kapuja, folyosója, szobáinak mennyezete gótikus stílusú.

A Főtér északi oldalán helyezkedik el a jelenlegi városháza, mely egykor a Szepes vármegye székháza volt. A kétemeletes, klasszicista stílusú épületet 1810-ben emelték.

 

 

Szintén a tér északi részén láthatjuk az egykori Kereskedő- és Pénzváltó Ház épületét, melyet 1580-ban emeltek. Az épület volt korábban az ideérkező idegen kereskedők árukirakási és vámolási helye.

A Főtér északi oldaláról induló Kassai-utcában találhatjuk a volt Minorita kolostor és templom együttesét, melyet 1751-ben építettek barokk stílusban. Az utca folytatásában áll a Kassai-kapu.
Kicsit távolabb a főtértől láthatjuk a Szűz-Mária templom gótikus épületét. A templomot a 16. század elején a ferences rendi szervezetek építették, mely később a jezsuitáké lett. A templom tornya csonka, belső berendezését a jezsuiták készítették a 17. század második felében klasszikus szepesi barokk stílusban.

A templom mellett álló volt Jezsuita kolostor a templommal egykorú épület. A centrális elrendezésű, keresztfolyósós, kerengővel ellátott gótikus rendház egész Szlovákiában egyedülállónak számít. A kolostor szomszédságában áll a Lengyel-kapu.