Wynton Marsalis és a Lincoln Center Jazz Orcheste koncert, Budapest

Először koncertezik Budapesten július 26-án a Miles Davis utáni korszak vezető muzsikusa, a trombitás-zeneszerző-zenekarvezető Wynton Marsalis.

Az általa életre hívott Lincoln Center Jazz Orchestra az afro-amerikai kulturális hagyományok első számú örzője.

Wynton Marsalis (1961-New Orleans) a jazz szülővárosának leghíresebb muzsikus családjából származik. Apja, a zongorista Ellis a legnevesebb helyi zeneiskola (Creative Arts Institute) igazgatója volt, bátyja, Branford a világ egyik leghíresebb szaxofonosa.

Gyermekkorától kezdve komolyzenei tanulmányokat folytatott. Alapfokon és középfokon is kitüntetéssel végzett, több országos versenyt nyert. 14 évesen vendégszólistának hívták a New Orleans Philharmonic zenekarhoz. 1978-ban felvették a világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Juilliard School of Music-ra, ekkor költözött New Yorkba.

Komolyzenei tanulmányaival párhuzamosan 8 éves korától már dixieland-et is játszott. 1980-ban csatlakozott a jazztörténet jelentőségű dobos, Art Blakey Jazz Messengers együtteséhez. 1981-ben a zongorista Herbie Hancock a legendás Miles Davis Quintet-re emlékezve életre hívta a VSOP-t, amelyben az eredeti tagok Wynton Marsalis-t hívták meg Miles Davis helyett és ezzel a formációval járt először világkörüli turnén. WM 1981-ben alakította meg önálló combo-ját, amely az elmúlt negyedszázadban közel negyven lemezt készített változó személyi összetétellel. 1987-ben a New York-i Lincoln Centerben kezdte meg egyedülálló oktatói tevékenységét, melynek részeként megalakította a Lincoln Center Jazz Orchestra-t. 1991-ben az intézmény művészeti igazgatójává nevezték ki.

Eddig 9 Grammy-díjjal ismerte el a szakma tevékenységét. 1983-ban a zene történetében elsőként és mind a mai napig egyetlenként Grammy-díjat kapott komoly zenei („Haydn, L. Mozart, Hummel: Trumpet Concertos”) és jazzlemezéért („Think of One”) is. A világhírű trombitás, Maurice André ekkor ezt nyilatkozta a 21 éves zseniről: „potentially the greatest trumpeter of all time”. Az előző bravúrt 1984-ben megismételte: „Handel, Purcell, Torelli, Fasch, Molter” + “Hot House Flowers”.

1997-ben ismét történelmet írt, hisz ő lett az első jazzmuzsikus, aki Pulitzer-díjat kapott, a „Blood on the Fields” című jazz oratóriumáért.