9000 év kincsei a Szépművészeti Múzeumban

Az őskortól a Holt-tengeri tekercseken vagy Rembrandt és Poussin művein át a kortárs alkotásokig nyújt reprezentatív válogatást a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből A Szentföld öröksége című kiállítás nyílt meg a budapesti Szépművészeti Múzeumban. "A kulturális örökség sosem tekinthető lezártnak, az mindig nyitott, és bővül, (...) lehet egy generációnyi vagy kivételes alkalmakkor 9000 éves" - fogalmazott a kiállítás megnyitóján Hiller István. Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezzel a nyitottsággal magyarázta, hogyan alkothat egységet egy Holt-tengeri tekercs és egy Poussin-mű, egy neolit kőmaszk vagy egy Chagall-festmény "a világon ma egyedülálló" tárlat során.

Mint Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, a mintegy 50 műkincset felvonultató kiállítás megrendezését az tette lehetővé, hogy az Izrael Múzeum épületében nagyszabású rekonstrukció folyik, így a gyűjtemény legféltettebb darabjaiból is válogathattak a kurátorok, és olyan alkotásokat is kölcsön kaphattak, amelyek Jeruzsálembe kerülésük óta sosem hagyták el a múzeumot. A tárlat vezérgondolata a szentség és a spiritualitás fogalmai köré épült, hiszen a Szentföld a forrása a zsidó-keresztény kultúrkörnek, amelyből az európai kultúra a mai napig táplálkozik - fűzte hozzá.

Megnyitóbeszédében James S. Snyder emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett Izrael Múzeum 500 ezer tárgyat tartalmazó gyűjteménye csaknem egymillió év történetét és vizuális kultúráját eleveníti fel. Mint felidézte, a Jeruzsálem kapujában található intézmény 2005-ben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Az akkor a szépség és a szentség jegyében rendezett kiállítás-sorozat azt kutatta, miként válik egy tárgy annyira széppé, hogy átitatódik a szentség jegyeivel, másrészt a szakrális használat hogyan szépíti meg a tárgyakat. "Új kihívás egy hasonló tárlatot egy másik múzeumban megvalósítani" - vélekedett a főigazgató.

A megnyitót megelőző tárlatvezetésen Yigal Zalmona, a kiállítás kurátora mutatta be a legértékesebb műkincseket. Elmondása szerint a Holt-tengeri tekercsek közül a leghosszabb egyben megtalált példány, a Templom-tekercs egy részletét hozták el Budapestre. A Qumrán közelében felfedezett világhírű pergamenek szerzőiről még ma sem ültek el a tudományos viták, az egészben több mint 8 méter hosszú tekercs mindenesetre egy felépítendő új, ideális Templom tervét ismerteti nagy részletességgel - számolt be a szakember.

A Szépművészeti és az Izrael Múzeum közös kiállítása szeptember 6-ig tekinthető meg.
(MTI)