Somogyvár, Bencés apátsági kolostor

A királyi alapítású kolostorok közül a somogyvári bencés rendi kolostor francia kapcsolataival, felső-itáliai és német emlékekhez igazodó építészeti megformálásával, valamint lombardiai párhuzamokkal rendelkező, illetve a pécsi műhely közreműködéséről tanúskodó gazdag faragványaival emelkedik ki. A területén kilakított történelmi emlékhely bemutatja a kolostor feltárt és helyreállított maradványait.

Szent László király a bencés rendi kolostort 1091-ben alapította Szent Egyed tiszteletére a dél-franciaországi Saint-Gilles-ből érkező szerzetesek számára, amelyet feltehetőleg saját temetkezőhelyének is szánt, bár nem itt, hanem Nagyváradon temették el. Az apátság az Árpád-korban végig megőrizte francia kapcsolatait, egy évszázadon keresztül a szerzetesek csakis francia apátot választhattak.

A XIII. századtól kezdve azonban lazult a francia orientáció, fokozatosan túlsúlyba került a magyar szerzetesek jelenléte, amelyet az ekkortól folytatott hiteleshelyi tevékenysége is igazol. A későközépkorban is az egyik legjelentősebb bencés kolostor a régióban.

A monostor épületei 1508-ban már igen rossz állapotban voltak, 1553-ban az együttes török kézre került, működése megszűnt. Temploma háromhajós, félköríves záródású szentélyekkel és nyugati toronypárral ellátva. A templomot a XII. században átépítették, gazdag ornamentikával látták el, majd a XIII. század elején további felújítási munkálatokat végeztek az épületen.

A maradványaiban is impozáns templom falain kívül-belül a Felső-Itáliából elterjedt lizénatagolás vonult végig. A nyugati és déli oldalon kialakított, oszlop nélküli, lépcsőzetesen tagolt bélletű kapuk párhuzamai a Speyer-i székesegyháznál találhatók. A románkori templom jelentős késő-gótikus átalakításokon esett át.

A templomhoz észak felől csatlakozott a kolostor épülete. Kerengőjének az 1220-as évekre datálható árkádsorát egyes oszlopokkal váltakozó ikeroszlopok tagolták, gazdag ikonográfiájú, figurális fejezetű oszlopokkal. A sarkokon álló ötös oszlopcsoportok észak-francia típust követnek. Mestere észak-francia tanultságú lehetett. Az apátság egykori díszítéséből jelentős töredékek maradtak fenn, köztük kiemelkedik a lombardiai igazodású, Szent Egyed miséjét megjelenítő relief, mely egykor egy mellvéd részét alkothatta.

Számos fennmaradt – növényi díszű és figurális – relief a paviai iskolázottságú pécsi mesterek közreműködéséről tanúskodik. Az apátságot az 1970-es évek elején tárták fel. A legépebb állapotban a déli szentély és a déli főfal maradt meg, helyenként közel 4 méter magasságban. A kolostor udvarán létesített ciszterna csaknem teljesen ép állapotban maradt fenn.
További információk kolostorokról