Vácrátót, Vigyázó-kastély

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete működik a vácrátóti egykori Vigyázó-kastélyban.

Az 1830 körül épült első kastélyt a birtokkal együtt Vigyázó Sándor vásárolta meg 1870 körül. Ezután a kastélyt teljesen átépíttette a század második felében meghatározó stílusáramlat, a romantika szellemében.

Változatos tömegű, tornyos, teraszos épületet emeltek a klasszicista épület helyén. 1872-ben befejeződött az építkezés. A család 1895-ben kapott grófi címet. Vigyázó Sándor és fia, Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta teljes vagyonát, amit az Akadémia 1928-ban, a Vigyázó család kihalásakor kapott meg.

A mai vácrátóti arborétum alapjait Vigyázó Sándor a birtok első gazdája vetette meg az 1870-es években. A korszak legjobb szakembereinek segítségével, Jámbor Vilmos tervei nyomán alakították ki a parkot. A kerítésfalban a 19. századi kovácsoltvas kapu felett ma is ott látható a Vigyázó család címere.

A 19. században kialakított tájképi kert emlékei a patak és a Sziklás-tó, fölötte a vízesés, a barlangszerű alagút, a gótikus műrom és a zenélő vízimalom.

1936-ban a rátóti uradalom vásárlás útján Debreczeni Sándor, pesti ügyvéd tulajdonába került. A kastélyt a 30-as évek végén lebontatta, helyére a ma is álló, L-alaprajzú épületet emeltette.

A földszintes épület főhomlokzatát oszlopos portikusz emeli ki, hátsó homlokzatának középtengelyében félköríves, kupolával fedett, üvegezett, toszkán fejezetes háromnegyed-oszlopokkal tagolt díszterem áll.

Az épületbelső egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, a legutóbbi időben történt átalakítás nyomait viseli. A díszteremben historizáló kandalló áll, az épület berendezését Nagytétényből idekerült bútorok adják. 1952-ben a kastély az arborétummal együtt újra az MTA birtokába került.