Tata, Esterházy-kastély

A kastély az Esterházy család uradalmi építésze, a magyarországi késő barokk építészet kiemelkedő alakja, Fellenthali Fellner Jakab (1722-1780) tervei alapján készült. A kastély történelmi múltjához tartozik, hogy 1809 őszén, Napóleon előli visszavonuláskor, hosszú hetekig itt lakott I. Ferenc király és Ludovika királynő.

Galánthai gróf Esterházy József 1727-ben vásárolta meg a tatai uradalmat. A birtok igazgatási központjában, az Öreg-tó partján, a tatai vár szomszédságában, 1765-ben kezdődött meg a kastély építése Esterházy IV. Ferenc megbízásából, és feltételezhetően a folyamatos, tervmódosításokkal egybekapcsolt építkezés az 1780-as évekig elhúzódott.

A kastély az Esterházy család uradalmi építésze, a magyarországi késő barokk építészet kiemelkedő alakja, Fellenthali Fellner Jakab (1722-1780) tervei alapján készült. A 19. század során is többször építkeztek a kastélyban, de ez főként csak belső módosításokat jelentett.

A legutolsó nagy átalakítás 1897-ben volt, amikor II. Vilmos német császár és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király látogatásakor korszerűsítették az épületet, vízvezetékkel, csatornával látták el.

Az egyemeletes, kéttraktusos főépületet szabálytalan négyszög alakban, nyugati oldalról három földszintes mellékszárny zárja be. A kastélyegyüttes középpontjában a főépület áll, melynek dúsan festett emeleti teremsorához díszes lépcső vezet.

A földszinti térsor szolgált lakosztályul a gróf számára, az emeleti, pedig, a grófnő számára. A termek falain ma látható díszítőfestés több festésréteget takar. Az emeleti termek sorából ki kell emelnünk a kastély legimpozánsabb helyiségét, a zöld-arany faburkolatos királyi díszebédlőt, az ún. hollandi csempés fürdőszobát és az ún. márványfürdőszobát.

Kivételessé teszi a magyarországi emlékanyagban, hogy a 40 évi kórházi használat ellenére szinte hihetetlen módon, és számban megőrizte belső értékeit. Nem történtek benne alaprajzi módosítások, nem bontottak el falakat és nyitottak új nyílásokat. Jórészt megmaradtak a belső enteriőrökhöz tartozó fából készült falburkolatok, stukkók, kandallók, kályhák, tükrök, csillárok, nyílászáró szerkezetek, vasalatok. Ezek kvalitása, művészi értéke is jelentős.

A tatai parkegyüttes a magyarországi kertművészet történetének kimagasló jelentőségű emléke. Az egész várost behálózó, hatalmas kompozíciónak csak kicsiny, de korántsem jelentéktelen része a kastély mögött elterülő zárt kert, amely 18. századi eredetű. Először barokk kert volt, majd a 18. század végétől több alkalommal tájképi kertté alakították, az 1830 körüli beavatkozás  Karl Ritter tervei szerint történt.

A kastély történelmi múltjához tartozik, hogy 1809 őszén, Napóleon előli visszavonuláskor, hosszú hetekig itt lakott I. Ferenc király és Ludovika királynő. A hadjáratot lezáró ún. schönbrunni békét is a kastély északkeleti toronyszobájában írták alá. Közel egy évszázaddal később, 1897 őszén I. Ferenc József és II. Vilmos német császár huzamosabb ideig tartózkodott a kastély falai között a Tata környékén folyt hadgyakorlatok alkalmából.