Pécel, Ráday-kastély

A mai épület annak a kastélynak az átépítése eredményeként jött létre, amelyet az udvarral szembeni ellenállást a nemzeti kultúra ápolásával érvényre juttató Rádaly I. Pál, II. Rákóczi Ferenc egykori diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője és publicisztikájának irányítója emeltetett 1722-33 között.

Az U alaprajzú kastély 1756 és 1777 közötti átépíttetése Pál idősebb fia, az erejét a nemzeti művelődésnek áldozó, gyűjtőszenvedélye miatt el is adósodó Ráday I. Gedeon nevéhez fűződik.

Az épület kiemelkedő példája a Gödöllőt követő „Grassalkovich-stílusú” kastélyoknak, melyek sajátossága, hogy viszonylag kis méretekben a reprezentatív építészeti elemek olyan mértékben sűrűsödnek össze, hogy a szemlélőben felfokozott hatást keltenek.

A könyvtárterem boltozatát díszítő freskók a tudományokat jelképező alakokat ábrázolják. Itt, és a szomszédos helyiségekben őrizték Ráday Gedeon, „a magyar litterátusok attya” híres, kb. 12 ezer kötetes könyvtárát, amely Voltaire, Rousseau, Diderot művei révén a francia felvilágosodás szellemiségét is közvetítette.

A díszterem korabeli metszetek alapján, 1766-ban festett freskói mitologikus jeleneteket ábrázolnak. A szobák festett díszítéséről a jelenleg is folyamatban lévő kutatások egyre pontosabb képet adnak.

A vendégszobában, melyben Kazinczy is megszállt, előkerültek a Herkules tetteit ábrázoló falképek. A kastélyt az 1760-70-as években rokokó és copf stílusú kályhákkal látták el.

A kastélyhoz franciakert is tartozott, melyet 1825-26-ban tájkertté alakították át. A péceli Ráday-kastély a köznemesség nemzeti kultúra iránt elkötelezett rétegének lehetőségeik határát súroló színvonalú önkifejezése építészetben és társművészetekben. Az épület belső kialakítása átlag feletti.