Enying, Batthyány-kastély

A Batthyány család egyik legrégebbi birtoka volt Enying, melyet II. Lajos adományozott Batthyány Ferencnek. Az enyingi kastély építtetője vagy Batthyány Strattmann Lajos herceg volt még 1806-ban bekövetkezett halála előtt, vagy valamivel később fia, Fülöp. A klasszicista kastély megépítésekor minden bizonnyal a 18. századi épület falait is felhasználták.

A család a kastélyt csak ritkán használta, ezért 1853-ban leszerelték, az ingóságok közül az értékesebb darabokat Körmendre szállíttatták. 1870-ben az enyingi uradalom lányágon öröklődött, így került a Draskovich, majd vásárlás útján a Csekonics család birtokába. Csekonics Endre királyi főasztalnokmester címet viselte. A legendásan gazdag család itt rendezte be állandó lakhelyét.

Ekkor az enyingi kastélyt átalakították, a homlokzatok ebben az időben nyerték ma is látható eklektikus megjelenésüket. A család 1945-ig lakta az épületet, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1959-62 között a helyreállították és kibővítették, majd orvosi rendelőintézetet alakítottak ki benne, a mai napig így funkcionál.

Az U-alaprajzú kastély főépülete egyemeletes, oldalszárnyai földszintesek. Főhomlokzata 6+3+6 osztású, a háromtengelyes középrizalitot háromszögű timpanon koronázza, előtte pillérekre támaszkodó kocsialáhajtó, fölötte erkély emelkedik. A főszárny belső elrendezése kéttraktusos, középfolyosós, az oldalszárnyak egytraktusosak, oldalfolyosósak.