Dabronc, Ötvöspuszta, Szegedy-kastélyegyüttes

A kúriát, amely a hagyomány szerint Szegedi Rózának, Kisfaludy Sándor múzsájának és feleségének a szülőháza, Szegedi Ferenc építtette, akinek az 1748-ban emelt barokk templom létrejötte is köszönhető.

Az 1764-es birtokosztály során Szegedy Mihálynak jutott kúria a 18. század végén már L alaprajzú, hétszobás, boltozott tornácú épület volt, rövidebb szárnya alatt 300 akós, dongaboltozatos pincével, a hosszabbik szárnyban szabadkéményes konyhával.

A jó arányú, visszafogott díszítésű épület szobáinak boltozatát dekoratív, húzott keretdíszekkel gazdagították. Az 1764-es birtokosztály során Mihály testvére, Ignác az országút másik oldalán fekvő „curialis fundus”-t kapta. Ezen épült fel a ma U alaprajzú kastély, melynek udvari homlokzatai előtt boltozott, ma elfalazott árkádú tornác fut.

Helyiségei nagyobb részt boltozottak, a boltozatok némelyikén húzott keretdísz látható. Az ajtók eredeti tokborítása is több helyen megmaradt. Az 1798-ból fennmaradt leltár alapján rekonstruálható az épület berendezése. A kastélyt a 19. század végén eklektikus formákkal megújították.

1925-ben leégett. Az 1927-ben az akkor birtokos Széchenyiek egy szombathelyi építésszel építtették újjá. Ekkor készült a középrész emelete.

Az együtteshez tartozó 19. századi boltozott istálló és a magtár még nem áll műemléki védelem alatt. Az együttes a 18-19. századi nemesi birtokközpont értékes épületállományt (kastélyt, kúriát, templomot, cselédházakat, gazdasági épületeket) összefogó példája, amely egyúttal sajátosan tanúskodik az e századokat jellemző életmódról és épített környezetről.