Fertőrákos, Püspöki-kastély

 

A fertőrákosi püspöki kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az emeletes épület a mai kastély DNy-i szárnyába lett befoglalva. Az utcai homlokzaton és a DNy-i homlokzat elülső részében festett sarokarmírozás, valamint piros-fehér, átlózott négyzetekből álló festett ablakkeretek kerültek elő, melyeket az 1966-ban történt helyreállítás során bemutattak, így ma is láthatóak.

A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezéseinek eredményeként. Széchényi György idejében (1658-1685) jött létre az U-alakú épület. Széchényi György számára nemcsak a pihenés helye volt a kastély, hanem innen irányította Sopron rekatolizálását, és itt fogadta Lipót császárt.

 

Keresztély Ágost püspöksége alatt (1692-1725) a török támadások által elpusztított épületet helyreállították. A kastély mai megjelenése, külső és belső díszítésének egysége a harmadik nagy építtető, gróf Zichy Ferenc (1743-1783) győri püspök nevéhez köthető.

Az átépítés a két oldalszárny meghosszabbításával és a hátsó, udvar mögötti szárny megépítésével zárt, négyszögű alaprajzi formát eredményezett. Az utcai szárny belső oldalát egy keskeny második traktussal bővítették, ide került a szűk, de igényes kőszobrászati kialakítású lépcsőház. Az épület utcai főhomlokzatának középrésze szobrokkal és vázával díszített, timpanonos lezárást kapott, az ívben megtört övpárkány alatt a kegyúr címerét helyezték el.

A lépcsőházból nyílik a teknőboltozatos díszterem. A Cajetano di Rosa által festett, a hét szabad művészetnek az istenszem előtti hódolatát ábrázoló boltozatfreskó 1745-ben készült. A díszterem két oldalán egy-egy stukkós boltozatú terem helyezkedik el. Az épület rokokó kályháit Magner Károly győri fazekasmester készítette 1770-ben.

A kastély ÉK-i szárnyának három szobáját is kifestették. A stukkóval és műmárvánnyal díszített püspöki hálószobában a Menekülés Egyiptomba jelenete látható, az oratóriumhoz vezető folyosó boltozatfreskóján angyalok emelik magasba az építtető püspök agancsos, keresztes címerét.

Az oratórium mennyezetén szintén angyaloktól tartva Veronika kendőjét és Krisztus kínzatásának eszközeit láthatjuk. A főoltárképet feltehetően Fritsch Zsigmond festette. Az ÉK-i szárny déli végében kapott helyet a két szintet átfogó belmagasságú kápolna, melynek boltozatán szintén gazdag, allegorikus freskódísz látható.

A fertőrákosi kastélyhoz tartozó zöldterület kis mérete ellenére is jelentős barokk kertünk. A teraszos kialakítású kertet egykor szökőkutak díszítették. Kutatása és helyreállításának előkészítése jelenleg folyamatban.

A fertőrákosi Püspöki-kastély külső és belső kialakítása a 18. század közepi főpapság magánszférájának építészetben és a társművészetekben magas színvonalon megfogalmazott emléke. Reprezentatív teremsorának stukkói, freskói, kályhái értékes alkotások.