Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori székhelye, hazánk legészakibb városa. Gyönyörű természeti környezetével, kereskedelmi és kulturális életével, a Sátor-hegyek és az Alföld találkozásánál, a zempléni táj egyik központja, határátkelőhely Szlovákia felé. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg.
Műemlékekben, műemlék-jellegű épületekben gazdag, jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező város. A városhoz kötődik többek között 3 nagy magyar történelmi személyiség neve, Kossuth Lajosé, Kazinczy Ferencé és II. Rákóczi Ferencé.
A település 1261-ben nyert városi rangot, már a középkor évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult. Ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. A híres hegyaljai borvidék része volt, nemzetközi kereskedelmi utak vezettek keresztül rajta. Dinamikus fejlődésének az I. világháború vetett véget. A város népességszáma 20 000 fő.
Kereskedelmi és gazdasági élete a rendszerváltást követően kezd magára találni. Az elmúlt évek fejlesztéseinek hiányában, megőrizte tiszta levegőjét és a települést övező “érintetlen” természeti környezetét. A település várostörténeti magját elkerülték a nagy átépítések, ezért majdnem érintetlenül megmaradtak a történelmi belváros nevezetes épületei.
A város főterén találhatjuk a Városháza 1753 és 1761 között épített műemlék épületét. A barokk stílusú épületet eredetileg megyeháza céljára építették, miután Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett a 18. század közepén. Az épület egyik szárnyában a Zemplén Vármegye Levéltára (a mai Kazinczy Ferenc Levéltár) került. Az épületet az 1830-as években bővítették. 1950-ben a városi tanács épületévé válik, ezt követően pedig a városi önkormányzatnak ad otthont.
A középkori alapítású, később többször átépített, barokk stílusú, pálos piarista kolostor falaiban a mai napig őrzi a gótikus maradványokat. A kolostort 1258-ban IV. Béla alapította Szent Egyed tiszteletére a pálosoknak. Az 1566-ban leégett kolostort Alaghy Menyhért rombolta le 1626-ban. Az épületegyüttest a 17. századtól kezdve fokozatosan helyreállították. II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a kolostor a piarista rend birtokába került, ők újították meg 1789-ben a kolostort. Az egyhajós templom megőrizte jellegzetes középkori alaprajzát. Hajójánál keskenyebb, nyújtott sokszögzáródású szentéllyel lett ellátva, északi fala teljes egészében gótikus. Az együttes értékét emeli újkori gazdag belső díszítése, templomának 1716-1736 között készült belső berendezése. A kolostorban jelenleg a Kossuth Lajos Középiskola Piarista Kollégium működik
1827-ben klasszicista stílusban épült a Kazinczy Ferenc Múzeum épülete. Kezdetben a Zempléni Casinó Társaság otthonául szolgált. 1894-ben az épület eklektikus stílusú megújítását követően városházának, ezt követően általános iskolának használták. 1990-ben költözött az épületbe Kazinczy Ferenc Múzeum.
A Széchenyi téren találhatjuk a 18. századi, barokk stílusú Waldbott kastélyt. Sztirmay Antal tervei alapján készült épület később a Waldbott család birtokába kerül. A téglalap alaprajzú, háromablakos, középrizalitos kastélyépületet manzárdtető borítja. Az épület utca felöli oldala kétszintes, míg a domboldalon álló kert felöli homlokzatnak csak egy szintje van. A főhomlokzaton tagozott osztópárkány, díszes főpárkány látható. Az alagsorban elhelyezkedő négyzetes ablakok kőkeretelésűek. Eredeti dongaboltozatát az épület alsó szintjén átépítették porosz-süvegboltozatúra a 20. század elején. A lakószinten található szobák teknőboltozatosak, míg a középrizalit mögött elhelyezkedő nagyteremben síkfödém van, párkánnyal. A nagyteremben egy lemázolt kőkeretes kandallót találhatunk. Az épület jelenleg Öregek Napközi Otthonaként működik.
Említést érdemel még az 1738-ban épült görög katolikus templom és az 1798-ban épült a Széchenyi téren álló római katolikus nagytemplom. Sátoraljaújhely régi zsidó temetőjében található az 1841-ben elhunyt Teitelbaum Mózes, a csodarabbi sírja. Ma sűrűn látogatott zarándokhely.
Sátoraljaújhelyen található az ország leghosszabb libegője. Az 1332 m hosszú függőszékes libegő 2001 óta közlekedik a Magas-hegyre. A síelők mellett a kirándulást kedvelő turistáknak is érdemes kipróbálni a libegőt, mivel a Magas-hegy tetejéről csodálatos panorámában gyönyörködhetnek a Zemplén hegyei és a Bodrogköz irányába.
A Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon találhatjuk a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokot. Az emlékcsarnok helyén egykor a Kazinczy család udvarháza állt. A neoklasszicista stílusú emlékcsarnokot Ybl Miklós tervei alapján állították fel 1873-ban. Az épület ma kiállítóhelyként működik.